Magyarországon még mindig a gázalapú fűtés a legelterjedtebb, de sokan keresik már az alternatív megoldásokat is. Az általánosan kialakult szemlélet manapság sokszor az, hogy a klima leginkább hűtésre való, pedig ez így, nem igaz. A hagyományos fix fordulatszámú (On-Off) kompresszorral szerelt klima készülékek 0°C, vagy max. mínusz 5°C fokos külső hőmérsékletig alkalmasak fűtésre, ebből következik, hogy ezekkel a készülékekkel legfeljebb csak az átmeneti időszakokban (tavasszal és ősszel tudunk fűteni). Ha télen is szeretnénk fűteni klima berendezésünkkel, akkor bizony -5°C foknál alacsonyabb külső hőmérsékletre is fel kell készülnünk. Ez esetben egy inverteres szoftver-vezérléssel és kompresszorral ellátott klima berendezést kell választanunk.
Az inverteres klima készülék, a technológia számos előnye és a nagyon jó fogyasztási mutatója mellett még azzal is büszkélkedhet, hogy fűtésben is teljes értékű berendezés tud lenni. Ez a klima gép már képes fűteni, akár egész télen is! Az ilyen kompresszorral ellátott klima megbirkózik a kinti -15°C fokos hideggel is, és Önnek mindig kellemes meleget varázsol otthonába, irodájába.
És miért olcsó egy inverteres klimával fűteni?
Egy inverteres klima berendezés és a kiváló fogyasztási mutatója nem csak hűtés , hanem fűtés üzemben is ugyanúgy megvan. Tehát maradt az A, illetve AAAAA(!) energia osztály.
Felmerülhet Önben egy kérdés, hogy akkor minek a radiátor? Lehetséges a teljes gázkazánnal történő fűtés elhagyása? IGEN!
De mi történik, ha a hőmérséklet, januári és februári szélsőséges időjárásban éjjel tartósan lecsökken mondjuk -20°C -ig? A válasz az, hogy az inverteres klima berendezés nem áll meg, csupán teljesítménye csökken a megváltozott fizikai körülmények miatt, melyekre már nincs felkészítve. Fontos, hogy a fűtési célra (is) tervezett klimánál ezt az igényünket már tervezéskor vegyük számításba.
A feladatunk annyi, hogy tervezéskor a klima gép teljesítményét túlméretezzük (kb.25%-al) a légköbméter, vagy négyzetméter alapján számított szükséglet fölé. Ekkor egyrészt megkapjuk azt, hogy alacsony teljesítményfelvétellel és jó hatásfokkal tud a berendezés fűteni a normál körülmények között, valamint ha a hőmérséklet tartósan lecsökkenne, nem fogjuk észrevenni az ebből adódó teljesítményveszteséget, mert a klima berendezés rendelkezni fog megfelelő tartalékkal.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a klima berendezéseknél a katalógusban szereplő fűtési adatok mindig +7°C-os külső hőmérsékleten értendőek! Tehát -10°C, vagy -15°C -ban a névleges teljesítménynek csak 60-70%-a a leadott fűtőteljesítmény.
Nézzük a klimával való fűtés gazdaságosságát: A klimaberendezések nem a hagyományos fűtőbetéttel végzik a fűtést, hanem egy hőszivattyú segítségével, melynek fontos mérőszáma az úgynevezett COP érték. A COP egy mértékegység nélküli szám, melyet a leadott és a befektetett energia hányadosaként kapunk meg. Ezen hányados alapján kerülnek besorolásra az egyes klima berendezések a megfelelő energiaosztályokba.
Minél nagyobb ez a COP hányados, annál jobb hatásfokú a klima berendezésünk és kevesebb energia befektetésével tudja ugyanazt a fűtési energiát leadni. Nagy előnye még a klimával való fűtésnek, hogy a gázfűtéshez elektromos áram és gázellátás is szükséges, míg a klima berendezés működtetéséhez elegendő csak elektromos áramot biztosítanunk.
Működése: A hűtő-fűtő klima berendezés ún. hőszivattyúként működik. Hűtéskor a szobából elvonja a hőt (hűt), és kint a szabadban -az átszivattyúzott hűtőközeg segítségével- pedig leadja azt (fűt). Ez a folyamat megfordítható, így kint vonja el a hőt a szabadból (hűt) és a szobában adja azt le (fűt). Az elektromos energiát nem a hő előállítására használja fel, hanem a hő szállítására, ezért a felvett elektromos energiához képest 4-5 ször nagyobb hőenergiát ad le. Egy korszerű inverteres hűtő-fűtő klima készülékkel manapság sokkal olcsóbb fűteni mint gázzal.
Egy átlagos klima berendezés semmivel sem fogyaszt több áramot egy mikrónál, vagy egy kenyérpirítónál, sőt egy vasalóhoz vagy egy mosógéphez mérve, kb. fele annyi áramigénye van csak.
Egy energiaárakat összehasonlító táblázatból jól látható, hogy amennyiben a klima COP értéke meghaladja a 2,75-öt, akkor olcsóbban fűthetünk klimával, mint gázzal.
Egy gyors számolással kiderül, hogy ezen COP érték mellett 1 kW "meleget" 8,3 Ft-ből tudunk előállítani klimával, míg gázzal 15,2 Ft-ből (2008.Október). Ez körülbelül 46 % megtakarítás a klima javára. Nem is rossz, igaz?
Akinek a lakásában, már beszerelt radiátoros fűtőrendszere van, annak legtöbbször luxust jelentene egy teljes rendszercsere; nekik találták ki a split rendszerű klima berendezéseket a nyári hőség elleni védekezésre és kiegészítő fűtésre. A split rendszerű klima az őszi és tavaszi átmeneti időszakban is energiatakarékos fűtési megoldást biztosít a gázfűtéssel szemben.
Aki azonban új rendszert tervez, annak érdemes elgondolkodnia, esetleg érdemesebb-e összekapcsolnia a fűtést a hűtéssel. Akinek a hőszivattyús rendszerekre esik a választása, több legyet üt egy csapásra. A lakás fűtését és hűtését egy és ugyanaz a rendszer biztosítja, méghozzá nagyon gazdaságosan és komfortosan.
