Klímával fűteni?

Magyarországon még mindig a gázalapú fűtés a legelterjedtebb, de sokan keresik már az alternatív megoldásokat is. Az általánosan kialakult szemlélet manapság sokszor az, hogy a  klima leginkább hűtésre való, pedig ez így nem igaz. A hagyományos fix fordulatszámú (on-off) kompresszorral szerelt  klima készülékek +3°C, vagy legfeljebb 0°C fokos külső hőmérsékletig  alkalmasak fűtésre, ebből következik, hogy ezekkel a készülékekkel legfeljebb csak az átmeneti időszakokban (tavasszal és ősszel tudunk fűteni). Ha télen is szeretnénk fűteni klima berendezésünkkel, akkor bizony 0°C foknál alacsonyabb külső hőmérsékletre is fel kell készülnünk. Ez esetben egy inverter vezérléssel és kompresszorral ellátott klima berendezést kell választanunk.

Manapság a korszerű klímaberendezések az inverter technológiának köszönhetően a bevitt elektromos áram akár 5-6 szorosát képesek leadni fűtési energiában. Ez azt jelenti, hogy 1 kW fűtési energiából örülbelül 5.000 Watt fűtési energiát képesek produkálni.  Ezek a mai modern klíma készülékek már képesek arra, hogy 100%-ban átvegyék a lakások, irodák, nyaralók fűtését. A hagyományos (on-off) klímákkal ellentétben az inverteres klímák már nem csak átmeneti időszakban, hanem téli, fagyos külső hőmérséklet mellett is képesek a szobában kellemes meleget varázsolni és fenntartani.

De mi történik, ha a hőmérséklet, januári és februári szélsőséges időjárásban éjjel tartósan lecsökken mondjuk -20°C -ig? A válasz az, hogy az inverteres klima berendezés nem áll meg, csupán teljesítménye csökken a megváltozott fizikai körülmények miatt. Fontos, hogy a fűtési célra (is) tervezett klimánál ezt az igényünket már tervezéskor vegyük számításba.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a klima berendezéseknél a katalógusban szereplő fűtési adatok mindig +7°C-os külső hőmérsékleten értendőek! Tehát -10°C, vagy -15°C -ban a névleges teljesítménynek csak 60-70%-a a leadott fűtőteljesítmény.

A feladatunk itt annyi, hogy tervezéskor a klima gép teljesítményét túlméretezzük (kb. 25-35%-al) a légköbméter, vagy négyzetméter alapján számított hűtési szükséglet fölé. Ekkor egyrészt megkapjuk azt, hogy alacsony teljesítményfelvétellel és jó hatásfokkal tud a berendezés fűteni a normál körülmények között, valamint ha a hőmérséklet tartósan lecsökkenne, nem fogjuk észrevenni az ebből adódó teljesítményveszteséget, mert a klima berendezésünk rendelkezni fog megfelelő tartalékkal. Amikor pedig nincs szükség a nagyobb teljesítményre, fogyasztásban ugyan az lesz, mintha a kisebb teljesítményűt választottuk volna, hiszen az Inverter úgyis leszabályoz.

 

Nézzük a klimával való fűtés gazdaságosságát: A klimaberendezések nem a hagyományos fűtőbetéttel végzik a fűtést, hanem a hőszivattyú elv segítségével, melynek fontos mérőszáma az úgynevezett (S)COP érték.
A hőszivattyús rendszer annyit jelent, hogy az elektromos energiát nem a hő előállítására, hanem a hő szállítására használja fel, ezáltal a bevitt energiának a többszöröse nyerhető ki melegként.
Számokban: egy 30 nm-es szoba mondjuk 24 fokra való kifűtéséhez egy hideg téli hőmérséklet mellett körülbelül 600-700 Watt elektromos áram szükséges. Ez nagyjából egy mikrohullámú sütő fogyasztásának felel meg.

A klímával való fűtés gyorsabb is a szokásosnál. Bekapcsolás után szinte azonnal 50-55°C forró levegőt bocsát ki. Ez a megoldás lényegesen gyorsabb, és olcsóbb, mintha villany radiátorral, elektromos padlófűtéssel, vagy hősugárzóval próbálnánk meg szobánkat kifűteni. További előnyök közé sorolható még az,  hogy a kifújt meleg levegőnek nem csak a hőmérséklete, hanem az erőssége és iránya is változtatható több fokozatban, illetve az infra távirányítóval és okostelefonnal (csak a WiFi-s klímák) való vezérlés és programozhatóság lehetősége.

 

+költségek a téli fűtési üzemhez:
Ha nem csak a nyári napokon szeretné használni klímaberendezését, hanem téli, mínusz fokos hőmérséklet mellett is, ezt a klíma szerelőkkel előre egyeztetni kell.  Fűtési funkció alkalmazása esetén téliesíteni kell a kültéri egységet (tálcafűtés+kapcsoló termosztát beépítése), valamint a kültérben keletkező cseppvíz elvezetésére szolgáló csövet is fűteni és szigetelni kell.

Akinek a lakásában, már beszerelt radiátoros fűtőrendszere van, annak legtöbbször luxust jelentene egy teljes rendszercsere. Nekik találták ki a split rendszerű klima berendezéseket a nyári hőség elleni védekezésre és kiegészítő fűtésre. A split rendszerű klima az őszi és tavaszi átmeneti időszakban is energiatakarékos fűtési megoldást biztosít a gázfűtéssel szemben. 

Aki azonban új rendszert tervez, annak érdemes elgondolkodnia, esetleg érdemesebb-e összekapcsolnia a fűtést a hűtéssel. Akinek a hőszivattyús rendszerekre esik a választása, több legyet üt egy csapásra. A lakás fűtését és hűtését egy és ugyanaz a rendszer biztosítja, méghozzá nagyon gazdaságosan és komfortosan.

 

»» Egy hiteles felhasználói tapasztalat, egy Kedves Ügyfelünk tollából..