Környezetvédelem

Az üvegházhatás
Hűtőközegeknek az ózonbomlás fokozódásában játszott szerepét a ’80-as évek elején kezdte elismerni a közvélemény. Ennek nyomán alakult ki az ózonkárosító anyagok elleni világösszefogás. A legutóbbi évek kutatásai egy másik területen is bűnöst keresnek a hűtőközegekben. Ez az „üvegházhatás”-on alapuló „globális felmelegedés”, a földi légkör hőmérsékletének utóbbi években felgyorsuló növekedése. A jelenség egyszerűnek tűnik : Rövidtávon változni látszik a Föld hőegyensúlya – melegszik a Föld ?!
A jelenség magyarázata : A Földre érkező napsugárzás túlnyomó részében rövid hullámú sugárzás. Ez áthatol a Föld légterén, és a földfelszíni talajrétegekben elnyelődik. Energiája hővé alakul. A felmelegedett földfelület ugyanígy sugároz vissza a világűr felé – de más hullámhosszú sugárzást bocsát ki. A levegőben azonban oxigénen és nitrogénen kívül jelen van széndioxid (CO2), vízgőz és nyomokban egyéb gázok is, amelyek a Föld hosszúhullámú hőkisugárzását egyes sávjaiban elnyelik, mintegy „visszatartják”. Ez ugyan nem jelentős tétele az össznapsugárzásnak, de ennek révén – a Földre érkező és az onnan távozó hőenergia egyensúlyaként – alakult ki a Föld felszínének 17C fok körüli átlaghőmérséklete.
És ez a hőmérséklet a feltétele a földi életnek.

A globális felmelegedés hatása
A globális felmelegedés fokozódásának igen súlyos következményei lehetnek. Pl. a legijesztőbb, legtöbb ember számára jól elképzelhető hatás: a jelenleg érzékelhető mértékű hőfoknövekedés következtében a sarki jégtömegek nagymérvű olvadása – különösen a déli sarknál – az évszázad végéig a tengerszint 20-50 cm mértékű emelkedését eredményezné. A világ mélyen fekvő sűrűn lakott tengerparti településein, vagy a kikötővárosokban óriási katasztrófához vezetne. Megváltoznának az egyes földrészek éghajlati viszonyait befolyásoló tengeri áramlatok, a csapadékeloszlás, ami pl. egyes kontinensrészek elsivatagosodásával járna. Káros kihatása lenne a növények fejlődési ütemére is, és termékcsökkenést is okozna. A globális felmelegedés fokozódása az iparosodás előrehaladásának következtében a levegőréteg bizonyos gázoknak és elsődlegesen a CO2-ben való feldúsulásával magyarázható. Jelentős szerepet játszanak ebben a biztonsági (klórozott, fluorozott szénhidrogének) hűtőközegek is, amely a hűtő és klímaberendezések tekintetében a biztonságosabb gáztömörségre és a kedvező fajlagos hűtőteljesítményre való törekvést tűzi ki feladatul.

A sztatoszférikus ózonréteg
Az ózon halványkék színű, csípős szagú gáz, molekulája három oxigénatomból áll :  O3. Szerkezete miatt instabil, ezért nagy reakcióképessége van, ennek következtében ártalmas gáz. A légkörben egy milliomod részénél kisebb arányban fordul elő. Jelentősége ennek ellenére óriási, mer kiszűri a napból érkező biológiailag aktív, ibolyán túli sugárzás mintegy 99% -át. Ez a „szűrő” teszi lehetővé a földi élet jelenlegi formáját. Az ózon az oxigénből alakul ki. Az oxigén, amit belélegzünk, két oxigénatomból álló molekulák formájában létezik : O2. Az ózon a légköri oxigénből természetes úton, un. fotokémiai reakcióval, azaz a fénysugárzás hatására keletkezik. A légkörben lefelé haladva egyre több oxigén áll ugyan rendelkezésre, de a sugárzás energiája lefelé haladva csökken – mert felhasználódott „ózongyártás”-ra, ezért bizonyos magasság alatt már nem számottevő erősségű. A légkörben lévő ózon túlnyomó része 10-50 km közötti magasságban található, sűrűsége 10-25 km között a legnagyobb. Ezt a réteget szokták „ózonpajzs”-nak nevezni.

A Montreali Jegyzőkönyv, valamint londoni és koppenhágai módosításai
1. Előzmények: Az 1970-es években, az USA-ban az ózonréteg ritkulásának tudományos vizsgálata, és a váratlanul feltárt jelenségek akár természeti katasztrófához is vezető fenyegetése közérdeklődést kiváltó ügy lett. A környezetvédők elkezdtek fellépni a CFC ellen. 1978-ban elérték azt, hogy az USA környezetvédelmi minisztérium betiltotta a CFC-k használatát aeroszol célokra. (A különféle, főleg kozmetikai célú spray formájú alkalmazás ebben az időben kb. felét tette ki az USA CFC-11 és CFC-12 felhasználásának.) Az USA tudósai és államférfijai hamar felismerték az ózonpajzs védelmének nemzetközi összefogást szükségessé tevő súlyát, és először az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) keretében 1985-ben Bécsben nemzetközi egyezményt kötöttek összehangolt mérési, megfigyelési, kutatási és fejlesztési programok elvégzésére, továbbá az ózonrétegek károsító anyagok felhasználásának önkéntes csökkentésére. 1986-ban aztán két ügy nemzetközi figyelem középpontjába emelte az ózonvédelem kérdését. Az egyik az a felismerés volt, hogy közvetlen összefüggést találtak a CFC gázok kibocsátása és a melegházhatás között, felismerték a hűtőgázok hatását a globális felmelegedésre. A másik jelenség az Antarktisz felett éppen akkor növekvő „ózonlyuk” megfigyelése volt.

2. Montreali Jegyzőkönyv: 1987. szeptember 16-án Montrealban a nagy gyártó és felhasználó országok közül 24 nemzet és az EU (akkor még EEC) a Montreali Jegyzőkönyvként ismert nemzetközi egyezményben állapodtak meg az ózonréteget károsító anyagok kereskedelmének korlátozásáról és ütemezett kiváltásáról. Magyarország 1989-ben csatlakozott a montreali jegyzőkönyvhöz. A csatlakozó országok önkéntesen vállalták, hogy saját törvényalkotásukban bevezetik a vállalt mennyiségi csökkentés elrendelését, a meghatározott ózonkárosító vegyületek, az un. „szabályozott anyagok” előállításának, nemzetközi kereskedelmének és belső forgalmába hozatalának meghatározott ütemterv szerinti csökkentését. A szabályozott anyagok köre a leggyakrabban használt ötféle CFC-re, (és háromféle halonra) terjed ki : R-11, R-12, R-113, R-114, R-115.

3. Módosítások:  London 1990, Koppenhága 1992: Az egyre sokasodó mérési és megfigyelési adatok azt mutatták, hogy az ózonréteg a korai mérések alapján a becsültnél gyorsabban és nagyobb mértékben károsodik, ezért a Montreali Jegyzőkönyvet két ízben is (1990-ben Londonban, és 1992-ben Koppenhágában) módosították. Ezek a módosítások egyrészt a szabályozott anyagok körét bővítették, másrészt mennyiségi korlátozás ütemét gyorsították fel, és hozták előbbre a kitiltás határidejét. A módosítások megengedték, az üzemelő vagy üzemen kívül helyezett berendezésekből visszanyert freonoknak ugyanazon vagy más berendezések szervizeléséhez való újrafelhasználását a kitiltási határidő után is. A jegyzőkönyv tiltja a szabályozott anyagok kereskedelmét a Jegyzőkönyvhöz nem csatlakozó országokkal, a fejlődő országoknak, pedig tíz év haladékot ad a korlátozás és a kitiltás ütemezésében.

Az üvegházhatás fokozódása – globális felmelegedés
A sugárzást elnyelő gázok koncentrációjának a növekedése a légkörben az üvegházhatás fokozódását eredményezi. Az utóbbi két, de különösen az elmúlt évszázadban az emberiség ipari tevékenysége és a közlekedés nyomán jelentősen fokozódott a CO2 és egyéb nyomgázok kibocsátása a légkörbe. A CO2 szint növekedése számottevően befolyásolja a Föld évmilliók során kialakult termikus egyensúlyát.